A HPV elleni védőoltásról általánosságban

A védőoltás

A védőoltások olyan készítmények, amelyek aktív, szerzett immunitást, azaz védekezőképességet biztosítanak egy-egy adott betegséggel szemben. A HPV elleni védőoltás nagyon különleges abból a szempontból, hogy ez az egyetlen olyan vakcina, amely akár daganatos betegségek kialakulását is megakadályozhatja. Tekintettel a vírus okozta daganatok számára, ez egy hatalmas lehetőség. 

Minden vakcina tipikusan olyan hatóanyagot tartalmaz, amely hasonlít a betegséget okozó mikroorganizmusra, és gyakran a (szabad szemmel nem látható, betegségeket előidézni tudó) mikrobák toxinjainak vagy valamelyik felületi fehérjéjüknek gyengített vagy elpusztított formáiból készülnek. A szer arra ösztönzi az immunrendszert, hogy fenyegetésként ismerje fel a kórokozót, amikor az a szervezetbe jut, és megsemmisítse azt.

A védőoltások nagyobb része ún. profilaktikus, azaz megelőző. Az ilyen oltások feladata a járványos betegségek megelőzése. Vannak emellett terápiás, azaz gyógyító vakcinák is, amelyek egy már kialakult betegség korai stádiumát gyógyítják.

A HPV ellen jelenleg profilaktikus védőoltás érhető el, de évek óta folyik a terápiás oltás kifejlesztése is, ami a jövőben újabb áttörést eredményezhet.

Az oltás hatására az immunrendszerünk megtanulja, hogy a valódi vírus megjelenése esetén hogyan kell gyorsan és hatékonyan reagálnia, ellenanyagot termelnie. Így a szervezetünk kivédheti a fertőzést, hiszen a megfelelő immunválasz következtében a HPV nem tud tartósan beépülni a szervezetbe, ezzel együtt nem tud komolyabb elváltozásokat okozni.  

Ha pedig a mi szerveztünk legyőzi a vírust, az egyben azt is jelenti, hogy a továbbfertőzés veszélye sem áll fenn.

Oltás nélkül azonban gyakrabban fordul elő, hogy az immunrendszer nem tudja kivédeni a fertőzést, vagy nem ismeri fel a vírust. Ilyenkor nagyobb esélye van a HPV-nek arra, hogy tartósan a szervezetben maradjon, és ennek következtében elváltozást (például nemi szervi szemölcsöt) vagy akár daganatos betegséget okozzon.

A HPV elleni védőoltás működése

A HPV elleni védőoltások hatásmechanizmusát legjobban a “szekrény-hasonlattal” tudjuk bemutatni.

A vírus egy fehérjeburokból és egy DNS-ből áll. A DNS az, amely az örökítőanyagot átadja, tehát fertőz.

Képzeljük el a vírust egy ruhákkal teli ruhásszekrényként! A vírus egy olyan szekrény, amely esetében a szekrény maga a fehérjeburok, és ebben találhatóak a ruhák - azaz a vírus örökítőanyaga, DNS-e, amely fertőz. Az oltóanyagban lemásolták a vírus fehérjeburkát (a szekrényt), de nem vették át a DNS-ét (azaz nincsenek a szekrényben ruhák). Az oltóanyaggal tehát nem juttatunk a szervezetbe vírust, csak annak a külső fehérjeburkát, így nem is lehetünk tőle HPV-fertőzöttek! A vakcinával az immunrendszernek azt „tanítjuk meg”, hogy ez az a vírus, amelyet a későbbiekben nem szabad beengednie. Ez a „másolat”, vagyis képletesen az „üres szekrény” így már ismerős és gyanús lesz, és arra emlékezteti az immunrendszert, hogy éberen figyeljen és őrködjön. Az oltás hatására az immunrendszer képes lesz arra, hogy a valódi vírus megjelenése esetén gyorsabban termeljen ellenanyagot, ezáltal a szervezetünk sikeresen kivédheti a fertőzést. Kutatások bizonyítják, hogy a HPV elleni védőoltás egyaránt hatékony a méhnyak-, a szeméremtest- és hüvelyrákok, a hímvesszőrákok, az anális régióban jelentkező rákok és a szájgarati daganatok megelőzésében, mind a nőknél, mind a férfiaknál.

A HPV elleni védőoltás kifejlesztésekor az volt a cél, hogy a vírus által célbavett sejtbe ne tudjon bejutni a vírus örökítőanyaga, tehát ne kezdődhessen el a sejt daganatos átalakulása. 

HPV elleni védőoltás mellett szóló érvek

A 9 komponensű vakcina várhatóan védelmet nyújt azon HPV típusok ellen, amelyek a méhnyakrákos esetek 90%-át, a hüvelyrákos esetek 85%-át, a szeméremtestrák és a végbélnyílás körüli rákok 90%-át okozzák.

Ezen kívül szintén 90%-os hatékonysággal előzi meg a nemi szervi szemölcsök kialakulását.

A legfontosabb pedig: a méhnyakrákos esetek 99%-a HPV-fertőzéshez köthető. A betegség eliminálható, azaz eltüntethető lenne mindkét nem legalább 80%-os, tartós átoltottsága és következetes szűrési program mellett! 

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a nők és a férfiak minimum négyötöde megkapná a védőoltást, és a nők rendszeresen járnának nőgyógyászati szűrővizsgálatra (citológia + HPV teszt), akkor egyszerűen nem kellene számolnunk a méhnyakrák kialakulásának kockázatával. Ez a daganatos betegségek tekintetében páratlan lehetőség!

Nehezíti a helyzetet, hogy a férfiak számára egyelőre nincs HPV-szűrési módszer (bár nagyon fontos kiemelni, hogy a rendszeres fogászati/dentálhigiéniai szűrés és a proktológiai ellenőrzés is legalább annyira fontos, mint az éves nőgyógyászati szűrővizsgálat), így a vírus okozta daganatok és a nemi szervi szemölcsök legbiztosabb módon a védőoltással előzhetők meg.

További információkat olvashatsz a szemölcsökről itt: 

Nemi szervi szemölcsök

...a HPV okozta szájüregi elváltozásokról itt: 

HPV okozta szájüregi elváltozások

...és a vírushoz köthető daganatos betegségekről pedig itt: 

HPV okozta daganatok

A HPV elleni vakcina megelőzésre alkalmazható. 

Ez azt jelenti, hogy nem tudja a már kialakult HPV-fertőzést vagy az általa okozott rákot meggyógyítani, eltüntetni. Nem véd továbbá más, szexuális úton terjedő betegségektől.

Azonban akkor is érdemes az oltást kérni, ha már kialakult fertőzésünk vagy általa okozott elváltozásunk van, hiszen – mivel életünk során többször is megfertőződhetünk HPV-vel – a továbbiakban is szükségünk van a megfelelő fokú védelemre, a következő fertőzésekkel szemben.

Fontos megemlíteni, hogy a HPV elleni vakcina - a többi védőoltáshoz hasonlóan - nem nyújt 100%-os védelmet, ezért a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel az oltás felvétele után is nagyon fontos!

Mikor és ki kaphatja meg az oltást?

A vakcina megjelenésekor elsőként a fiatal lányok csoportját célozták meg, a védőoltás ugyanis a szexuális élet megkezdése előtt beadva a leghatékonyabb. Azért a lányok jelentették az elsődleges célcsoportot, mert kezdetben a HPV szerepét leginkább a méhnyakrák kialakulásában vélték erősnek. Kiemelték továbbá az ún. nyájimmunitás szerepét, ami azt jelenti, hogy ha a lányok nagy része be van oltva, az jó hatással lesz az oltásról lemaradt és/vagy más korosztályba tartozó lányokra és fiúkra is. Ez valóban egy helytálló gondolat, de csak amíg „nyájban maradunk”. Az országok különböző átoltottsági szintjei, valamint a migráció és a homoszexualitás azonban megnyitották a „nyáj” határait. Emiatt nem elegendő csak a lányoknak, ráadásul csak azok egy részének a beoltása ahhoz, hogy eltűnjön a HPV a Földről, és ne legyen HPV okozta rákos megbetegedés a világon.

Az oltás 9 éves kortól adható, itthon a 12-13 éves kort határozták meg a beadás legideálisabb idejének. Azért lehet - és ajánlott - már ilyen fiatal korban megkapni az oltást, mert akkor a leghatékonyabb és akkor tudja a legnagyobb biztonságot nyújtani, ha még a szexuális élet megkezdése előtt felkészíti a vírus elleni védekezésre az immunrendszert.

A védőoltás a későbbiekben is felvehető, szinte bármikor, felső korhatár gyakorlatilag nincsen.

Ma már nincs különbség fiúk és lányok, férfiak és nők között. Ahhoz, hogy a méhnyakrák és a többi, HPV-hez köthető betegség előfordulása jelentősen visszaszorítható legyen, rendkívül fontos, hogy minél többen vegyék fel a HPV elleni védőoltást.

9 és 14 éves kor között két oltás szükséges, 15 éves kor felett az oltási sor már három oltásból áll. 

Az oltás akkor is beadható, ha már volt humán papillomavírus fertőzésed, mert nem ad védettséget az, ha egyszer már átestél a fertőzésen. Akkor is felveheted az oltást, ha éppen most van HPV-fertőzésed.

Védőoltás a konizációkor

Amennyiben konizáció előtt állsz, javasolják a HPV-elleni védőoltás első oltás-sorát felvenni. A konizáció után felvehető a második, majd a harmadik is.

Ha már túl vagy a konizáción, akkor is felvehető a védőoltás.

Az oltás felvételének időpontjai

9-14 éves kor között:  az oltás első dózisa utáni 5-13. hónap között kell beadni a második adagot. Ha a vakcina második adagja az első adag után 5 hónapon belül kerül beadásra, minden esetben be kell adni egy harmadik adagot is.

15 éves kor felett: az első oltás után a második adagot legalább egy, legfeljebb két hónappal az első adag után, a harmadik adagot az első injekció beadása után 6 hónappal (leghamarabb 3 hónappal a második után) kell beadatni. Mindhárom adagot egy éven belül kell beadni. 

A HPV elleni védőoltás felírása

Az oltóanyagot szakorvos írhatja fel: szülész-nőgyógyász, háziorvos vagy gyermekorvos. Az oltóanyagot a patikákban lehet kiváltani.

Ki adja be az oltást?

Az oltást szülész-nőgyógyász szakorvos vagy háziorvos adja be, 18 év alattiak esetében a gyermekorvos, a Nemzeti Immunizációs Program keretében biztosított védőoltások esetében pedig a hetedikes gyermekek, akik igényelték az oltás, az iskolaorvostól fogják azt megkapni.

Az oltás ára

Sajnos a HPV elleni védőoltás egy drága vakcina, különösen, mert kettő vagy három dózis szükséges belőle. Az ára patikánként eltérhet, így javasoljuk, hogy nézz körül, hol mennyiért árulják.

A HPV elleni védőoltás típusai

A világ két legfontosabb egészségügyi hatósága, amely engedélyezi egy-egy gyógyszer, terápia, vakcina használhatóságát, az amerikai FDA, azaz a U. S. Food and Drug Administration és az európai EMA, vagyis a European Medicine Agency.

2006-ban az FDA engedélyezte az első HPV-védőoltást, a Gardasilt (itthon Silgard néven volt elérhető), melyet a Merck (itthon MSD) fejlesztett ki. Ez a védőoltás négy HPV-típus ellen nyújtott védelmet: két magas (16-os és 18-as) és két alacsony kockázatú (a 6-os és a 11-es, amely a nemi szervi szemölcsöket okozza) ellen. (Ezt az oltóanyagot az MSD kivezette, amikor a 9 komponensű oltóanyaga a piacra került. Nem elérhető Magyarországon.)

Nem sokkal később, 2007-ben a GlaxoSmithKline (GSK) is kifejlesztette a vakcináját, a Cervarixot, melyet szintén az FDA, majd az EMA is engedélyezett. Ez két magas kockázatú HPV-típus (a méhnyakrákok 70%-áért felelős 16-os és 18-as törzsek) ellen ad védelmet. Ez az oltóanyag került be elsőként a magyar Nemzeti Immunizációs Programba, tehát a 7. osztályos lányok ezt kaphatták 2014-től két éven keresztül. Ennek a vakcinának van ún. keresztvédelme, ami azt jelenti, hogy a 16-os és a 18-as törzsek mellett az oltóanyagnak van bizonyos védelme, keresztvédelme más HPV-típusokra is.

2014-ben pedig a Gardasil 9 HPV elleni védőoltást engedélyezte az amerikai, majd 2015-ben az európai hatóság is, melyet szintén a Merck/MSD fejlesztett ki. A kilenc komponensű oltás - amely egyben a leggyakrabban használt típus - hét magas (16, 18, 31, 33, 45, 52 és 58-as) és két alacsony törzsre (6, 11) ad védelmet, amelyek a HPV okozta nemi szervi szemölcsök egyes típusai, valamint a vírushoz köthető daganatos betegségek kialakulásának döntő többségéért felelősek.

Hazánkban, a nemzeti oltóprogramban 2018 óta a kilenc komponensű oltást használják. 

Az iskolai programról bővebben itt olvashatsz: 

A HPV elleni védőoltás iskolai programja

Az oltás mellékhatásai

A világon eddig több  mint 100 millió ember vette fel a HPV elleni védőoltást, így a mellékhatások tekintetében is viszonylag sok adat áll rendelkezésre. A klinikai vizsgálatok és a való élet is azt mutatja, hogy a HPV elleni vakcina jól tolerálható. Ez azt jelenti, hogy az esetek legnagyobb részében legfeljebb enyhe mellékhatásokkal kell számolni.

Előfordulhatnak apróbb kellemetlenségek, például:

• duzzanat, 
• viszketés, 
• fájdalom, 
• esetleg kialakulhat bőrpír az oltás beadásának helyén.

Ritkán (kb. 10-ből 1 embernél) jelentkezhet:

• láz, 
• fejfájás, 
• fáradtság, 
• szédülés, 
• hányinger. 

Előfordulhat nagyon ritkán ájulás is, különösen tinédzserkorban, a tűszúrásra adott pszichés válaszreakcióként.

Súlyos anafilaxiás reakció az eddigi adatok alapján nem ismert.

Ki nem veheti fel a védőoltást? 

• Nem kaphatja meg a védőoltást, akinek a hatóanyagokkal vagy bármely segédanyaggal szemben allergiája van.
• Nem folytatható az oltási sor, amennyiben túlérzékenységre utaló tünetek léptek fel az oltás előző dózisának beadását követően.
• El kell halasztani az oltást magas lázzal járó megbetegedésben szenvedő egyéneknél.
• Nem javasolt továbbá az immunizáció kisebb fertőzések, például enyhe felső légúti fertőzés vagy hőemelkedés esetén.

HPV oltás a várandósság alatt

Életünk során bármikor megfertőződhetünk a humán papillomavírussal, így a gyermekvállalás tervezésének időszakában, vagy akár várandósság alatt is.

A HPV elleni védőoltást ajánlott a várandósság előtt felvenni. Amennyiben az oltási sor megkezdése után derül ki a terhesség, a további dózisok felvételét a terhesség utánra ajánlott halasztani, bár a HPV elleni vakcinákkal kapcsolatban nem mutatható ki fokozott magzati károsodás, fejlődési rendellenesség, és az oltás nem növeli a vetélés kockázatát sem. Nincsen egyelőre olyan példa vagy kutatási eredmény, amely alátámasztaná ezt a javaslatot, ugyanakkor olyan adatok sem állnak rendelkezésre, amelyek alapján a védőoltás felvétele ajánlott lehetne a terhesség időszakában.

A várandósság alatti HPV-fertőzésről, az ajánlott szűrésekről és az oltásról bővebben itt olvashatsz: 

HPV és terhesség 

HPV elleni védőoltás terhesség alatt

HPV elleni védőoltás és a méhnyakszűrések

Ha valaki megkapta a HPV elleni védőoltást, az nem jelenti azt, hogy a továbbiakban nem kell méhnyakszűrésre járni.

A vírus tekintetében az elsődleges megelőzés maga a védőoltás, a másodlagos pedig a szűréseken való részvétel (citológiai alapú- és HPV-szűrés). 

Ez utóbbi a rákmegelőző állapotokat tudja időben kimutatni, valamint más elváltozásokat, gyulladásokat, fertőzéseket.

Mivel egy vakcina hatásossága sem 100%-os, és a HPV elleni védőoltás nem nyújt védelmet a vírus mindazon típusai ellen, melyeket a vakcina nem tartalmaz, illetve a már fennálló HPV-fertőzések ellen sem, így a rendszeres méhnyakszűrés továbbra is rendkívül fontos. 

Meg kell jegyezni, hogy a méhnyakon és a szeméremtesten kívül a többi lehetséges régióban is nagyon fontos időben felismerni a fertőzést és/vagy a betegséget. 

Amennyiben a normálistól eltérő tünetet észlelsz az anogenitális vagy a fej-nyaki régióban (hímvessző, végbélnyílás környéke, szájgarat), haladéktalanul fordulj orvoshoz! Ha nincs tüneted, akkor is ajánlott évente ellenőrző vizsgálatra jelentkezni.

HPV elleni védőoltás Magyarországon és világszerte

Magyarországon 2007 óta kapható a 2 komponensű, 2015 óta pedig a 9 komponensű oltás. A 4 komponensű vakcina 2006 és 2018 között volt forgalomban, ennek helyét vette át a szélesebb körű védelmet nyújtó 9 komponensű védőoltás.

Védőoltás gyerekeknek

2014 őszétől a Nemzeti Immunizációs Program keretében ingyenesen oltják be a hetedik osztályos lányokat, 2020 őszétől pedig már a hasonló korú fiúkat is.

Az oltás igénylése önkéntes, azaz nem kötelező, és szülői hozzájárulás szükséges hozzá.

Ennek az a menete, hogy az iskolaév elején, szeptember első napjaiban a hetedikes gyerekek hazavisznek egy, az osztályfőnöktől kapott papírt, amelyen szerepel a HPV elleni védőoltás neve, és egy rövid tájékoztató. 

A lap alján kell nyilatkozni, hogy a család igényli-e az oltást vagy nem. 

Ezt a papírt vissza kell küldeni az iskolába a megadott határidő lejárta előtt (ez általában szeptember közepe). Az iskolaorvos kérni fogja a gyermek oltási kiskönyvét is.

Azok a gyerekek, akiknek a szülei igényelték az oltást, egy, az iskola által szervezett időpontban, az iskola épületében, az iskolaorvostól fogják megkapni az oltás első dózisát, még abban az évben, amikor az oltást igényelték. A második dózist pedig a meghatározott idő elteltével szintén az iskolában adják be nekik.

Ha a hetedikes lányok és fiúk minimum 80%-a igényelné minden évben a védőoltást, akkor néhány évtizeden belül kialakulhatna Magyarországon egy olyan fokú védettség, ami egyszerűen nem teszi lehetővé a vírus továbbadását, terjedését.

Kiváló példa ennek alátámasztására Ausztrália példája. Az első országok között volt, ahol a 2000-es években a védőoltást bevezették a nemzeti oltóprogramba, önkéntes alapon. A programnak köszönhetően 10 év alatt 92%-kal csökkent a fő HPV törzsek gyakorisága, és 7 év alatt a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok előfordulása is 50%-kal kevesebb lett. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy Ausztráliában a következő 10 év alatt gyakorlatilag eltűnhet a méhnyakrák.

Védőoltás a hetedik osztályosnál idősebbek számára

Mint korábban olvashattad, nem csak a hetedik osztályos gyermekek kaphatnak HPV elleni védőoltást. A vakcina bármely életkorban felvehető, de fontos tudni, hogy a későbbiekben már térítésköteles, állami finanszírozással csak a hetedikesek kaphatják meg. Ebben az esetben gyermekorvos, háziorvos vagy nőgyógyász írhatja fel receptre, majd miután gyógyszertárban kiváltásra került, szintén az orvos adja be a felkarba. Az oltóanyag ára patikánként eltérhet! Egyszerre csak egy dózist kell majd kiváltani. Ne feledd: minél korábban kapja meg valaki a védőoltást, annál erősebb immunválaszt tud a szervezete kialakítani, és annál sikeresebben védekezhet majd “élesben” a HPV ellen.

Néhány önkormányzat támogatja a védőoltást anyagilag, az ún. “catch up” korosztályban, azaz azok körében, akik már elmúltak 13 évesek, de az oltás tekintetében a legérintettebb korosztálynak számítanak (13-26 évesek).

Korábban, az állami finanszírozás bevezetése előtt több önkormányzat is térítésmentesen biztosította a HPV elleni védőoltást a 7. osztályos lányoknak és/vagy a ’catch up’ korosztálynak. Jelenleg Magyarországon nincs egységes ajánlás vagy kötelezettség az önkormányzatok számára arra vonatkozóan, hogy hogyan járulhatnak hozzá az oltottak számának növekedéséhez.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO – World Health Organization) adatai szerint 2006-os megjelenése óta  270.000.000 HPV elleni vakcinát hoztak forgalomba.

A WHO kiemelkedően biztonságosnak nyilvánította a HPV elleni védőoltást.

A WHO 2020-ban indította el a "90-70-90" elnevezésű globális programját, melynek célja a méhnyakrák eltüntetése világszerte. Stratégiai pontok kerültek meghatározásra, melyek értelmében a programban résztvevő országoknak 2030-ig el kell érniük, hogy a lányok legalább 90%-a 15 éves koráig megkapja a HPV elleni védőoltást; a nők 70%-a járjon rendszeresen méhnyakszűrésre - ezt 35–45 éves kor között jó minőségű HPV-teszttel végezzék; valamint, hogy 90%-a azoknak a nőknek, akiknél elváltozást okoz a HPV, megkapja a megfelelő kezelést akár rákmegelőző, akár invazív rákos állapot áll fenn az esetében.