A humán papillomavírus több daganatos betegség kialakulásáért is felelős lehet, ez a vírus okozza az összes daganatos megbetegedés 4,5%-át világszerte (köztük a méhnyakrák az, amelyet szinte minden esetben a HPV okoz), ez évi 630.000 új rákos diagnózist jelent.
2006-ban, amikor megjelent a piacon az első HPV elleni vakcina, az volt a cél, hogy az évente többszázezer méhnyakrákos eset számát csökkentsék.
Az elmúlt 16 évben közel 300.000.000 oltás került forgalomba.
Időközben kiderült az is, hogy a vakcinával a méhnyakrák mellett más daganatos betegségeket (szájgarati rák, szeméremtestrák, hüvelyrák, végbélnyílás körüli rák, hímvesszőrák) is meg lehet előzni.
2006 óta az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) tagállamainak 60%-a (117 ország) építette be a HPV elleni védőoltás a nemzeti immunizációs programba. Ez körülbelül az egyharmadát jelenti a célpopulációnak, azaz azoknak az embereknek, akiknek meg kellene kapniuk a vakcinát.
2021-ben a világon az összes lánynak mindössze a 13%-áról volt elmondható, hogy a vakcina jóvoltából teljes védettséget kaptak. Fontos lenne, hogy az átoltottsági számok növekedésnek induljanak, különösen azokban az országokban, ahol a betegségek (főleg a méhnyakrák) nagyobb arányban fordulnak elő. Ezek főként alacsony és közepes jövedelmű országok, ahol az egészségügyi hiányosságok miatt a szűrési és prevenciós lehetőségek sem adottak optimális szinten. Ezen kívül az életkörülmények (egészséges és megfelelő táplálkozás, valamint az egészségügyi ellátás hiánya, tiszta vízhez való hozzájutás nehézsége, edukáció és edukációs lehetőségek háttérbe szorulása, stb.) is nagymértékben hozzájárulnak a betegségek nagyobb számú kialakulásához. Ezekben az országokban a méhnyakrák előfordulása a kétszerese a magas jövedelmű országokhoz képest, a halálozási arány pedig a háromszorosa.10-ből 9 méhnyakrák okozta haláleset ezekben a térségekben történik. Fontos adat továbbá, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országoknak kevesebb mint a negyede vezette be a nemzeti immunizációs programjába a HPV elleni védőoltást.
A WHO 2020-ban indította el a "90-70-90" elnevezésű globális programját, melynek célja a méhnyakrák eltüntetése világszerte. Stratégiai pontok kerültek meghatározásra, melyek értelmében a programban résztvevő országoknak 2030-ig el kell érniük, hogy a lányok legalább 90%-a 15 éves koráig megkapja a HPV elleni védőoltást; a nők 70%-a járjon rendszeresen méhnyakszűrésre - ezt 35–45 éves kor között jó minőségű HPV-teszttel végezzék; valamint, hogy 90%-a azoknak a nőknek, akiknél elváltozást okoz a HPV, megkapja a megfelelő kezelést akár rákmegelőző, akár invazív rákos állapot áll fenn az esetében.
Ugyanakkor rendkívül fontos lenne hangsúlyt helyezni arra is, hogy a lányok oltása mellett felzárkózhassanak a fiúk és az idősebb korosztályok is széles körben.
Magyarországon jelenleg a citológiai alapú vizsgálat az elsődleges méhnyakszűrési módszer. Ezzel szemben azonban Európán belül is is tapasztalhatók eltérések mind a szűrési módszer, mind a két szűrés közötti ajánlott időtartam tekintetében. Hiszen a citológia-alapú vizsgálat mellett lehetőség van HPV-teszt elvégzésére is, ennek két típusa közül általában az egyiket preferálják (HPV DNS vagy HPV mRNS vizsgálat). Ahol a citológiai vizsgálat és a HPV-teszt is elsődlegesen használt módszer, ott előbbit 30-35 éves kor alatt alkalmazzák, és HPV-teszttel az idősebb korosztályt vizsgálják. Ilyen ország például Franciaország, Norvégia, Spanyolország. Belgium Magyarországhoz hasonlóan a citológia-alapú vizsgálatot részesíti előnyben, Angliában ugyanakkor elsődlegesen minden korosztály vizsgálatában a HPV-tesztet alkalmazzák, csak annyi a különbség, hogy 50 év alatt háromévente, 50 év felett pedig ötévente javasolják.
Érdekesség, hogy míg a legtöbb országban 3-5 évente javasolják a részvételt a szűrésen, addig Németországban még mindig évente ajánlják a citológiai vizsgálat ismétlését.
Hollandiában már 2017 óta HPV alapú szűrést alkalmaznak a 30 és 60 év közötti nők esetében (65, amennyiben a legutóbbi szűrési eredménye pozitív volt), akiket 40 éves korig ötévente, majd tízévente hívnak meg vizsgálatra. Akik nem vesznek részt a vizsgálaton, azok számára felajánlják az önmintavétel lehetőségét.
Európán kívül érdemes kitekinteni az Egyesült Államokra, ahol háromféle szűrési módszer van: a háromévente ajánlott citológiai alapú, az ötévente ajánlott HPV-tesztelési vagy a szintén ötévente javasolt citológiai vizsgálattal kombinált HPV-tesztelési módszer a 30-65 év közötti nők számára.
A megfelelő arányú átoltottság sikerességének példája Ausztrália. Ott az első országok között a 2000-es években vezették be a védőoltást a nemzeti oltóprogramba, önkéntes alapon. A programnak köszönhetően 10 év alatt 92%-kal csökkent a fő HPV törzsek gyakorisága, és 7 év alatt a méhnyakrák és a rákmegelőző állapotok előfordulása is 50%-kal kevesebb lett.
Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy Ausztráliában a következő 10 év alatt gyakorlatilag eltűnhet a méhnyakrák.
Finnországban a méhnyakszűrésen való magas részvételi aránynak köszönhetően az évente újonnan diagnosztizált méhnyakrákok száma mindössze kb. 160, és a betegség okozta halálozás is sokkal kevesebb, mint más országokban (kb. 55 fő/év).
Svédországban a pandémia alatt eleinte egyáltalán nem lehetett méhnyakszűrésen részt venni, a későbbiekben pedig a részvételi arány csökkent. Megoldásként HPV önmintavevőt küldtek az összes olyan nőnek az országban, aki jogosult lett volna részt venni a szűrésen. Azok a 30 év alatti nők is kaptak önmintavevőt, akiket életkoruk miatt citológiai alapú szűrésre hívtak meg korábban. Azt látták, hogy ezen a típusú szűrésen való részvételi arány jelentősen nőtt, így 2022 óta a nők eldönthetik, hogy szakorvoshoz szeretnének menni a szűrővizsgálat elvégzése céljából, vagy inkább az önmintavételi módszert választják.
Az említett országokon kívül Európa-szerte folyamatban van a citológiai alapú vizsgálatokról a HPV-tesztelésre való áttérés, mint elsődleges szűrési módszer.
Dr. Lukács Edina-Tóth Icó: MályvaZseb - HPV és minden, ami még belefért (35-36. old)
https://cdn.who.int/media/docs/default-source/immunization/mi4a/who-hpv-vaccine-global-market-study-april-2022.pdf?sfvrsn=6acb4c98_1&download=true
https://ourworldindata.org/grapher/human-papillomavirus-vaccine-immunization-schedule?country=BFA~ROU~ARM
https://www.hpvworld.com/articles/global-vaccine-uptake-and-projected-cervical-cancer-disease-reductions/
https://www.clinicalmicrobiologyandinfection.com/article/S1198-743X(19)30491-4/fulltext
https://malyvavirag.hu/kiadvanyok/a-fele-se-mese-hpv-vedooltas-kisokos
https://www.who.int/europe/news/item/08-09-2022-hpv-self-sampling-in-sweden-leading-to-faster-elimination-of-cervical-cancer