HPV okozta szájüregi elváltozások

A szájüregben is előfordulhatnak magas és alacsony kockázatú HPV-típusok. Magas rizikójú típusból a leggyakoribbak a 16, 18, 31, 33, 35, 45. 56, 58, 68. A legsűrűbben előforduló, alacsony kockázatú típusok pedig a 6-os és a 11-es.

A vírus a szájüregbe leggyakrabban szexuális úton, pontosabban orális szex útján kerül, de autoinokuláció is lehetséges, azaz mi magunk is be tudjuk juttatni a vírust a szájüregünkbe, ha például a fertőzéssel szennyezett kezünket a szánkba tesszük, illetve HPV-fertőzött anya szülés során megfertőzheti a magzatát. A vírus megtelepedéséhez remek táptalajt szolgál egy esetleges mikrosérülés.

A szájüregben lévő HPV DNS-e akkor is kimutatható, ha nincsenek tünetek, azonban ilyen esetben citológiai és szövettani (hisztológiai) eltérés nem látható. 

A szájüregi HPV-fertőzésre is igaz, hogy legtöbb esetben (kb. 90%-ban) az immunrendszer 1-2 éven belül legyőzi a vírust, így az kiürül a szervezetből. 

Jóindulatú (benignus) elváltozások a szájüregben

A humán papillomavírussal összefüggő, klasszikus szájüregi elváltozások a laphámsejtes papilloma, a condyloma acuminatum, a verruca vulgaris és a focalis epitheliális hiperplázia nagyon hasonló klinikai profillal rendelkeznek, így a diagnózis szövettani alapon történik.

• Focalis epitheliális hiperplázia (Heck-kór)

A fokális hámhiperplázia (Heck-kór) egy ritka elváltozás, amely általában többszörös plakkszerű vagy papuláris elváltozás formájában jelentkezik, lapos vagy domború, többnyire gyermekek nyálkahártyáján. A szín a vöröstől a szürkén át a fehérig változhat. Az elváltozások kizárólag a szájnyálkahártyán fordulnak elő, jóindulatúak és spontán elmúlhatnak. Megjelenhet a buccán (az arc belső felületén), az ajkakon, a nyelven, ritkábban a szájpadon, a szájfenéken, a mesopharynx-ban (középgaratban).

Minden korosztályt érinthet, de leggyakoribb a 3-18 éves betegek körében. Az esetek 90%-ában ebből az elváltozásból a HPV 13 és 32 mutatható ki. Amennyiben esztétikai zavart okoz, illetve a ráharapás veszélye fennáll, javasolt sebészi eltávolítása.

• Laphám papilloma

A laphám papilloma karfiolszerű, jóindulatú elváltozás, a szájnyálkahártyán megjelenő, kicsi, rózsaszín kinövés. Elsősorban a garatíveken, a nyelvcsapon, ajkakon és a lágy szájpadon helyezkedik el. Leginkább a 30 és 50 év közötti felnőtteknél alakul ki, de minden korosztályt érinthet, kisgyermekeknél is gyakori. A HPV 6 (33,5%) és HPV 11 genotípusok (66,5%) kóroki szerepe bizonyított. Terápiáját tekintve a sebészi eltávolítás az elsődleges, emellett szóba jöhet elektrokauterizációs (elektromos eszközzel való eltávolítás) és kriosebészeti (fagyasztásos) eltávolítás is. 

• Oralis condyloma acuminatum

Ez a típusú szemölcs nagyon hasonlít az orális papillomához, szövettanilag is azonosak, és ezt is a HPV 6-os és a 11-es típusa okozza az esetek 75-85%-ában. A condyloma acuminatum elváltozása hasonló, több apró, lágy, halvány karfiolszerű felületű elváltozást mutat. Leggyakoribb a szexuális úton történő fertőződés, de autoinokulációval is átvihető. Előfordul nyelven, ajkakon, szájpadon, szájfenéken. A lappangási ideje 2-8 hét. Ebben az esetben is javasolt lehet az elváltozás sebészi eltávolítása.

• Verruca vulgaris

A verruca vulgaris vagy a közönséges szemölcs a leggyakoribb HPV okozta jóindulatú elváltozás a szájüregben, amely egy keskeny, de tövénél szélesebb, szilárd, fehéres árnyalatú, éles szélű, egyenetlen kinövés. Az elváltozás általában a fogínyen, az ajak nyálkahártyáján, a kemény szájpadláson vagy a nyelven található. Gyakran a végtagokon is megjelenhet. A kezelés sebészeti kivágással történik.

A leggyakoribb HPV-típusok, amelyek okozhatják: 1, 2, 4, 6, 7, 11. Fontos tudni, hogy ennek a típusú szemölcsnek a kiújulási hajlama igen magas.

Fentiek kezelése tehát történhet krioterápiával (fagyasztásos eljárás), elektrosebészettel, műtéti eltávolítással, lézerterápiával és triklór-ecetsavas kezeléssel is.

• Légúti papillomatózis

A légúti papillomatózis a légzőszervrendszerben megjelenő, jóindulatú papillomás szövetszaporulat, melynek során a papillomák a légzőrendszer nyálkahártyáján alakulnak ki. Leggyakrabban nem csak a szájüregben, hanem a gégében, a légcsőben, valamint  a szájgaratban, az orrgaratban, az orrban és a tüdőben fordul elő. Fiatalkori és felnőttkori típusa is ismert, és legtöbbször a HPV 6-os és 11-es típusa okozza. A légúti papillomatózisról itt tudhatsz meg többet: 

Légúti papillomatózis

Potenciálisan rosszindulatú (malignus) szájüregi rendellenességek 

A szájüregben a HPV okozta elváltozások közé tartozik az erythroplakia (HPV 16), a proliferatív verrucous leukoplákia (HPV 16), a leukoplákia és a lichen planus (HPV 6, HPV 11 és HPV 16) is.

• Orális lichen planus

Ez egy krónikus immunmediált (azaz az immunrendszernek a HPV-re adott helytelen válaszának eredményeként létrejövő) elváltozás, melyet nem csak a humán papillomavírus okozhat, és amely elsősorban a 30-60 éves korosztályt, főleg a nőket érinti. Kétoldali, szimmetrikus megjelenése gyakori. Jellemzően a buccán (pofa belső része), a nyelven, a gingiván (fogínyen) fordul elő, tipikus klinikai kép a hálózatos, fehéres rajzolat. 

• Orális leukoplakia

Ez a leggyakoribb olyan szájüregi rendellenesség, amelynek nagy az esélye arra, hogy rosszindulatúvá váljon. Megjelenését tekintve túlnyomóan fehér, irreverzibilis, nem letörölhető nyálkahártya-elváltozás. Kialakulása általában, de nem kizárólag a  dohányzással, a bételdió rágással (főként ázsiai országokban elterjedt, egyes fej-nyaki daganatok esetében kockázati tényezőnek számít) és az alkoholfogyasztással függ össze. Csak kb. 5%-ban áll a háttérben a HPV 6-os, 11-es és 16-os típusa.

• Orális erythroplakia

Ritka, potenciálisan rosszindulatú szájüregi elváltozás, mely a nyálkahártya vöröses, le nem törölhető, bársonyszerű foltja. Nagyon magas a malignizációs hajlama, klinikailag in situ carcinomaként kell kezelni. Okozhatja a a HPV 16 és 30 is. 

• Proliferatív verrucosus leukoplákia

Fehér és vörös komponenseket is tartalmazó, szabálytalan felszínű, verrucosus (szemölcsszerű) elváltozás, melynek magas a hajlama a kiújulásra és a rosszindulatúvá válásra. Gyakran nemdohányzó betegeknél jelenik meg. Az esetek 40,9%-ában mutattak ki HPV-fertőzést az ilyen típusú nyálkahártya-elváltozásokból, a leggyakoribb a HPV 16-os genotípus. 

Fontos tudni, hogy a szájüregben megtelepedő humán papillomavírus a szájgaratban gyakrabban okozhat rosszindulatú daganatot (például a nyelvgyökön, a lágyszájpadon, a mandulán, a középgaratban). 

Ezek a fiatalabb korosztályban gyakoribbak, és ritkán előzi meg azokat rákmegelőző állapot, valamint a többi fej-nyaki daganathoz képest a dohányzás és alkoholfogyasztás ritkábban szerepel az anamnézisben, jelentős rizikótényező azonban a nagyszámú szexuális partner, az orális szex és francia típusú csók gyakorlása. 

Ezekre a tumorokra jellemző a nyelési zavar, vér felköhögése, hosszan fennálló rekedtség, fájdalmatlan, nem múló fehéres és vagy vöröses foltok a nyelvgyökön, stb. A fej-nyaki daganatokkal kapcsolatban bővebben tájékozódhatsz itt: 

Fej-nyaki betegútkísérő

A HPV-fertőzés kezelésére igazán jól bevált gyógyszer nem ismert, és a terápiás lehetőségek korlátozottak, ezért a megelőzésre kell nagy hangsúlyt fektetni. 

Bár nem véd az összes HPV-típus ellen, a humán papillomavírus elleni védőoltással 7 magas és 2 alacsony kockázatú törzs ellen védekezhetünk. Az oltásról itt tudhatsz meg többet:

A HP elleni védőoltásról általánosságban