Hímvesszőrák

Mi a hímvesszőrák?

A hímvesszőrák - hallhatod péniszrákként is - ritka, de onkológiai szempontból kifejezetten agresszív rákos megbetegedés, Észak-Amerikában és Európában kevesebb mint egy eset jut minden százezer férfira. Hazánkban évente kb. 100 új esetet igazolnak. Az esetek többsége 50-70 éves kor közé esik, de a klinikai vizsgálatok szerint évről-évre gyakoribb a fiatalabb életkorban való felismerés. A szövettani vizsgálat eredménye az esetek több mint 95%-ban laphámkarcinóma. 

A daganat kialakulásában bizonyított szerepe van:

● a fitymaszűkületnek,

● a rossz általános higiénének,

● egy esetleges krónikus irritációnak,

● elhúzódó smegma-kontaktusnak (a smegma a makk körüli mirigyek váladéka, ami a vizelet és ondócseppekkel, a lerakódó szennyeződésekkel keveredve összegyűlhet a fityma alatt. Rossz szagú, túrószerű váladékként felismerhető. Gyulladás alakulhat ki miatta, amely a közösülés során a hüvelybe is eljuthat). Nagyon fontos a rendszeres és alapos tisztálkodás! Erről többet itt olvashatsz:

 A végbélnyílás és a hímvessző higiéniája

● a humán papillomavírusnak.

Az esetek kb. 80%-ában HPV-fertőzés áll a daganat hátterében, leggyakrabban (69%-ban) a 16-os típus, de előfordul a 18-as, 31-es és 33-as típus is. 

Kockázati tényezőként kell számolni a dohányzással, egyéb, a hímvesszőt érintő fertőzésekkel és jóindulatú bőrbetegségekkel, a HIV-pozitivitással és a körülmetéletlenséggel is.

HPV okozta elváltozások a hímvesszőn

A hímvesszőn lehetnek jóindulatú daganatok, ezek olyan jóindulatú kinövések, szemölcsök, melyeket egyes esetekben a HPV okoz (condyloma acuminatum, papillosis hirsuties glandis). A hímvesszőráknak régóta ismert, számos rákmegelőző (praecancerosus) állapota van. A legújabb orvosi beosztás szerint ez lehet alacsony kockázatú, amely ritkán válik rosszindulatúvá (balanitis keratotica, cornu cutaneum, Bowenoid papulosis), vagy magas rizikójú (leukoplakia, lichen sclerosus, Paget-kór).

Szintén magas rizikójú rák előtti állapotnak számít az óriás condyloma (Buschke-Löwenstein tumor).

Ezen kívül még rákmegelőző állapotként tartják számon az ún. carcinoma in situ (Tis) állapotot is, ami azt jelenti, hogy csak azokat a sejteket érinti a rák, ahonnan elindult, nem terjedt tovább. Ilyen az

● az erythroplasia glandis (Queyrat): a makkon, a fitymán vörös nedvedző folt,

● Bowen kór: vörös, pikkelyes foltok jelentkeznek.

Ezek gyakorlatilag már ráknak tekinthetők, de kezelésükben még nem kell a legradikálisabb megoldást választanunk. A rákmegelőző állapotról itt olvashatsz bővebben:

Rákmegelőző állapotok

A hímvesszőrák tünetei

A daganat kezdetben panaszt nem, vagy alig okoz, ezért sajnos gyakran előfordul, hogy csak a tünetek hosszas, több hónapnyi fennállása után fordul az érintett orvoshoz. 

A következő tünetek jelentkezésekor ne halogasd a vizsgálatot, mielőbb fordulj orvoshoz!

● égő érzés a makkon vagy a fitymán,

● viszketés,

● fizikális vizsgálattal tapintható kemény duzzanat,

● váladékozó, bűzös bőrelváltozás (későbbiekben), mely alatt a hímvessző barlangos állományába terjedő kemény, általában fájdalmatlan terime/duzzanat/dudor tapintható.

A daganat terjedésének következő lépcsője:

● a tapinthatóvá váló, megnagyobbodott lágyéki nyirokcsomó.

Majd a folyamat előrehaladtával:

● a testsúly csökkenése,

● fogyás,

● gyengeség.

Diagnózis és kezelés

A diagnózis felállításához szükséges fizikai vizsgálat, laborvizsgálat, különböző képalkotó vizsgálatok és mintavétel a szövetből. Erről a témáról itt tudsz többet olvasni: 

A hímvesszőrák és a rákmegelőző állapot diagnosztikája

A javasolt kezelés a stádiumbesorolás alapján határozható meg. Mind a rákmegelőző állapotok, mind az invazív rák kezelésének esetében a sebészeti beavatkozás áll az első helyen (előbbiben a mintavétel és felületes kimetszés, utóbbiban a szervmegtartó operáció, vagy amputáció), ám előbbiek esetén a lézeres kezelés és a lokális kemo-, vagy immunterápia is szóba jöhet.

Kizárólag a carcinoma in situ kezelése kísérelhető meg úgynevezett konzervatív módszerrel (pl. kemoterápiás kenőcs, lézer), nagyon szoros követéssel és kizárólag a beteg jó együttműködése esetén.

Általánosságban a kezelés célja az elváltozás teljes és épben történő kimetszése. Amennyiben az elváltozás a makkot, vagy a hímvessző barlangos testjeit beszűri (infiltrálja), akkor részleges, vagy súlyosabb esetben teljes amputáció javasolt.

A gyógyulás elérése szempontjából nagyon fontos a lágyéki nyirokcsomók kezelése, szükség esetén eltávolítása, vagy akár a teljes terület nyirokcsomóinak eltávolítása, hiszen ezekben nagyon gyakran jelenthet meg áttét. 

Sebészi beavatkozáson kívül sor kerülhet sugárterápiás kezelésre is (amely lehet külső sugárterápia, vagy az ún. brachyterápia, azaz közelterápia), illetve kemoterápiára.

A daganatok korai felismerésével egyrészt a beteg gyógyítását, életének megmentését lehet elérni, másrészt a kezelések során az életminőség megtartása szempontjából fontos, hogy jobb kozmetikai eredmény érhető el a hímvessző-csonkolásos beavatkozások visszaszorításával.

Megelőzés tekintetében javasolt a HPV elleni védőoltás felvétele, hiszen a 9 komponensű vakcina védelmet adhat az olyan magas rizikójú törzsek (HPV 16, 18, 31, 33) ellen, amelyek összefüggésbe hozhatók  a hímvesszőrák egyes típusainak kialakulásával.