Citológiai eredmények

Nem P-ék!

A citológiai lelet tartalmi felépítése különböző lehet, minden szakember az általa preferált leletfajtát használja. Az ezeken szereplő jelöléseket szeretnénk most bemutatni.

Nézzük meg részletesen melyik rész mit jelent, mire utal:

A kenet

A kenetvétel lehet:

• Tárgylemezre kikent (PAP) - a méhszájról és a nyakcsatornából kenetvevő/mintavevő eszközzel (spatula/mintavevő kefe) levett kenetet egy üveglapocskára (tárgylemez) keni ki az orvos
• LB-liquid based citológia, amely során a spatulát - rajta a levett mintával - egy speciális folyadékba helyezi az orvos, gyakorlatilag nem kenetet vesz, hanem a mintavevőn lévő sejteket a műanyag tégelyben lévő, fixáló folyadékba helyezi.

A LB (vagy LBC) citológiának több előnye van a hagyományos tárgylemezhez képest, például:

- a feldolgozás során a sejtek elkülöníthetőek a zavaró nyáktól, vértől, esetleg egyéb szennyezettségtől; 

- az összegyűjtött sejteket egy automata tárgylemezre teszi az orvos; 

- nem az összes levett sejtet kell vizsgálni, így a minta akár egy mostani, akár egy későbbi HPV-teszt elvégzésére is megfelelő lehet. Részletesen ezekről a Citológia részben olvashatsz:

A citológia

A kenet értékelhetősége

A kenetet a következőképpen lehet értékelni: feldolgozott, nem feldolgozott, értékelhető, nem értékelhető. Utóbbi azt mutatja meg, hogy volt-e egyéb  zavaró tényező (nyák, vérzés), ami miatt nem értékelhető a lelet, esetleges sejthiányos, vagy nem megfelelően fixált kenet lett beküldve, vagy a tárgylemez károsult a megküldés folyamán.

A kenet általános minősítése:

• Negatív kóros neoplastikus elváltozásokra = negatív kenet, nincs benne elváltozás;
• Kóros, neoplasticus hámelváltozás = van valamilyen elváltozás, a lelet további adatai adnak erre konkrétumokat;
• Egyéb = a minta értékelhető, rosszindulatúság irányába haladó folyamat nincs, de egyéb kóros eltérést (pl.: gyulladás) találtak.

Részletes vélemény

Itt láthatjuk van-e, és ha van, milyen kórokozó a méhnyak területén, méhszájon.

• Trichomonas vaginalis: gyakori, szexuális úton terjedő parazita. A fertőzés elején tünetmentes, majd gyulladásos tüneteket okoz.
• Gomba: a leggyakoribb, nemi úton történő fertőzés, a hüvelyflóra szerves része is lehet, de ha túlszaporodik, okozhat panaszokat, és kezelést igényel.
• Vegyes baktérium: hallhatjuk úgy is, hogy bakteriális vaginózis, ebben az esetben többféle baktérium mutatható ki.
• Actinomyces: ez egy baktérium, amit gombának  is neveznek, mert a citológiai képe a gombához hasonlít. Ritka, és rossz higiéniás körülmények esetén fordulhat elő leginkább, egyes szervekben tud veszélyes lenni, kezelést igényel, az intrauterin (méhen belüli) fogamzásgátló eszközök használata a fertőzés kockázatát növelik. 
• Herpes Simplex Virus: nemi szerven megjelenő herpesz.
• Gardnerella vaginalis: szexuális úton terjedő betegség. Baktérium okozta fertőzés, amit a nő a férfitól tud elkapni.

Egyéb, nem neoplasztikus elváltozások

Reaktív sejtelváltozással járó:

• Gyulladás: valamilyen gyulladás áll fenn.
• Sugárhatás: korábbi besugárzás miatt.
• IUD mechanikus hatás: méhen belüli fogamzásgátló eszköz jelölő szála okozta irritáció.
• Atrophia: menopauza után látjuk leginkább, amikor a hormonhatások már nem láthatóak a hámon, kevés a kiérett sejt, sok az éretlen. Éppen ezért néha nehéz az elkülönítése a kóros kenetektől, kétes esetben (amennyiben a kolposzkópos kép sem teszi egyértelművé) javasolt HPV-teszt, és adott esetben egyéb kiegészítő vizsgálatok elvégzése. 
• Endometrialis sejtek jelenléte: Az endometriális sejtek a méh legbelső rétegének, a méhnyálkahártyának a sejtjei, amelyek minden hónapban ciklikus változásokon mennek át, és a menstruációval leválnak. 45 éves kor alatt csak a ciklus bizonyos időszakában levett kenetben fordulhat elő endometriális sejt, míg 45 éves kor fölött a méhnyálkahártya megvastagodására utalhat, ami további vizsgálatot igényel. 
• Egyéb: a fentiekhez nem sorolható állapot (pl. szoptatás alatti kép)

Kóros neoplasztikus hámelváltozás

Atipusos laphám:

- ASCUS: az angol kifejezés rövidítése: atypical squamous cells of undetermined significance. Magyarul úgy fordíthatjuk, hogy atípusos laphámsejtek nem meghatározható jelentőséggel. Azok a sejtkenetek kerülnek ezen csoportba, ahol a sejtek megjelenése a normális (értsd: nem kóros) eltéréseken túlmutat, azonban az enyhe fokú laphámelváltozások (LSIL) kategória fogalmának sem felel meg. ASCUS lelet esetében a HPV-tipizálás erősen ajánlott, hiszen az esetek felében magas rizikójú HPV-fertőzés áll a hátterében. Ugyanígy gyulladás, regeneráció is okozhatja a nehéz meghatározhatóságot. A HPV-pozitivitás esetén kolposzkópos vizsgálat is javasolt. Ezek miatt fontos, hogy kontrollvizsgálat történjen. 

- ASC-H: angol kifejezés rövidítése: atypical squamous cells, cannot exclude HSIL. Magyarul atípusos laphámsejtek – HSIL nem kizárható. Az atípusos (nem típusos) sejtek megjelenése és a HSIL, vagyis súlyos fokú sejtelváltozások között, gondolhatjuk, hogy széles a paletta a sejtek megjelenését illetően, és ez így is van, azonban vannak olyan állapotok, melyek elfedik a súlyos fokú hámelváltozást, és a látott kép kedvezőbbnek tűnik. Ilyen állapot pl. az ún. atípusos parakeratózis, pseudoparakeratózis, deciduasejtek jelenléte – ezek részletes magyarázatára nem szeretnénk most kitérni, a legfontosabb teendő ASC-H lelet esetén a HPV-tipizálás illetve a kolposzkópos vizsgálat, valamint mintavétel szövettani tisztázásra. Azt mondhatjuk, hogy ASC-H szűrési lelet esetén illetve magas rizikójú HPV-fertőzés egyidejű jelenléte mellett a súlyos fokú daganatmegelőző állapot meglétének vagy kialakulásának esélye az elkövetkező 5 évben közel 50%. Éppen ezért rendkívül fontos a rendszeres kontroll és a megfelelő minőségű kolposzkópos vizsgálat. 

- LSIL: az angol kifejezés rövidítése, low grade squamous intraepithelial lesion, vagyis enyhe fokú laphám elváltozás. Ez valójában egy jóindulatú elváltozás, rákmegelőző állapotnak nem tekinthetjük, legfőképpen HPV-fertőzésre utal. Fontos azonban kiemelni, hogy az LSIL leletek 15-25%-ban megbújhat HSIL, éppen ezért a kolposzkópos vizsgálat előnyt jelenthet. 

Az LSIL-elváltozást gyakran a CIN1 megjelöléssel együtt tüntetik fel. A CIN a cervicalis intraepithelialis neoplasia rövidítése, ez egy régi fogalom, elnevezés, mely ma már nem használatos az új nomenklatura alapján. A CIN az alapján osztja 3 csoportba az elváltozásokat, hogy a hámréteg milyen vastagságában láthatóak kóros sejtek. A CIN-beosztással számos probléma volt, többek között, hogy a klinikai lefolyást kevésbé lehetet megjósolni. 

LSIL-lelet esetén leginkább gyakori kontroll és követés a teendő. HPV-tipizálás ajánlott annak érdekében, hogy lássuk hogy halad a folyamat, amennyiben a későbbiek során is ugyanaz a HPV-fertőzés áll fenn, erős a gyanú, hogy transzformáló fertőzésről van szó, mely - a kolposzkóppal látott képpel összevetve - indokolhat konizációt is akár, de gyanús kolposzkópos kép esetén biopszia mindenképpen végzendő. 

- HSIL: az angol kifejezés rövidítése, high grade squamous intraepithelial laesion, vagyis súlyos fokú laphámelváltozás. Rákmegelőző állapotnak tekintjük, melyben a sejtek olyan morfológiai, megjelenésbeli elváltozást mutatnak nagy számban, hogy a folyamat spontán gyógyulására kevés esély van. Ez a lelet minden esetben további vizsgálatot, beavatkozást igényel. Kolposzkópiát kell végezni, szükség esetén biopsziát kell venni, szövettani vizsgálatra küldeni. HSIL-lelet esetén a műtéti beavatkozás majdnem mindig javasolt. 

Invázió gyanúja: azon elváltozások esetén, melyek a hámot átlépik, és az az alatti rétegbe (ún. stroma) is terjednek, mélységi terjedés indul.

Laphámsejtes carcinoma: 

A méhnyak külső felszínét borító laphámból kiinduló rosszindulatú folyamat, mely mielőbbi beavatkozást, kezelést igényel. 

Mirigyhámsejtek:

- AGC illetve AGC-NOS: atypusos glanduláris sejtek illetve atypusos endocervicalis sejtek – máshogy nem karakterizálható. A glanduláris sejtek a nyakcsatornát bélelő sejtek, szövettanilag ez ún. hengerhám, mely különbözik a méhnyak felszínét borító laphámtól. Atípusos sejtek sok esetben előfordulhatnak, mint például regenerációs (gyógyuló) folyamatokban. AGC és AGC-NOS szűrési lelet esetén fokozott figyelmet kell fordítanunk a nyakcsatorna látható területére kolposzkópos vizsgálat során, illetve a  HPV-tipizálás is fontos lehet, de mindenképp hangsúlyoznánk, hogy ezek az eredmények nem egyenlők egy daganatos elváltozással, ugyanakkor nagyobb eséllyel kerül sor konizációra, figyelembe véve, hogy egy kevéssé vagy alig látható, alig feltárható területről van szó.  AGC-NOS és AGC között szövettani felépítésbeli különbség van csupán. 

- AIS: adenocarcinoma in situ: Ezen eredmény a méhnyakcsatornát borító hengerhámsejtekből kiinduló kóros, daganatos elváltozásra utal. A citológiai lelet rosszindulatú folyamatot talált, mely azonban még nem lép át egy réteget, a hám alatti területre még nem terjedő folyamatról van szó, vagyis nem invazív rák. Mindenképpen fontos a terület kimetszése és szövettani tisztázása, szükséges elvégezni egy kis beavatkozást, a konizációt. 

- Adenocarcinoma: mirigyhám eredetű rákos elváltozás

• Endocervicalis: méhnyakból kiinduló
• Endometrialis: méhnyálkahártyából kiinduló
• Extrauterin: méhen kívüli szervből kiinduló
• NOS: nem azonosítható a kiindulás

Egyéb malignus tumor: ritka szövettani típusú rosszindulatú folyamatok (ilyet extrém ritkán látunk).

Metaplasia, regeneráció: fiziológiás, élettani vagyis normális jelenség, aggodalomra nem ad okot. Az ún. átmeneti zónában található, éretlen laphámsejteket nevezzük így, regeneratív folyamatra utalnak. Az átmeneti zóna az a rész a méhszáj területén, ahol a külső felszínt borító laphám és a nyakcsatornát borító hengerhám találkozik, ez a határ folyamatosan változik, ezáltal jöhetnek létre metaplasztikus sejtek.

Lobsejtek jelenléte (histiocyták, granulocyták, lymphocyták): regeneratív és gyulladásos folyamatokban vannak jelen, számuktól függően akár értékelhetetlenné is tehetik a kenetet. Ilyen esetben legtöbbször kezelést követően megismétlik a méhnyakszűrést. 

Parakeratózis/hiperkeratózis: lényegében hámmegvastagodást jelöl, az ún. leukoplákia leírására alkalmazzák, mely mindenképpen nagyobb odafigyelést igényel, hiszen a vastag hám rejthet kóros sejteket, így HPV-tesztet ajánlott végezni, de a legbiztosabb a kolposzkóppal irányított szövettani mintavétel.

Fontos, hogy a leletünket megkapjuk (online, amit az EESZT Lakossági portálodon találsz vagy kézbe/postán kapod meg), hiszen a mi testünk, a mi leletünk. A későbbiekben is szükség lehet rá, nézzük meg, olvassuk el, hogy ne csak azt tudjuk, ez egy P1,2,3 lelet, hiszen a P-besorolást már nem használjuk, kevés információt szolgáltat ez a megnevezés. Erről többet a Citológia című részben olvashatsz.

A citológia