A végbélnyílás környékének vizsgálata

Tünetek esetén a szakorvosi/proktológiai vizsgálat fizikális vagy más néven digitális vizsgálattal indul. Ez a közhiedelemmel ellentétben, bár nem egy kellemes vizsgálat, a megfelelő módszerrel és fájdalomcsillapítással végezve kibírható.

A proktológus a végbélnyíláson keresztül kiemelkedések, egyenetlenségek után kutat az ujjával. A daganatmegelőző állapotot nem lehet érezni, csak a már kialakult daganatot. Rákmegelőző állapot vagy korai stádiumú rák gyanúja esetén anális citológiai (sejtkenet) vizsgálattal illetve egy anoszkópia (HRA - high resolution anoscopy) nevű műszeres vizsgálattal mutatható ki az elváltozás.

Az anális citológiai vizsgálat a méhnyakszűréshez használatos sejtkenet vizsgálathoz hasonlóan a végbél nyálkahártya sejtjeit vizsgálja mikroszkóp alatt, speciálisan megfestett sejtkenetben. A HRA-vizsgálat a végbélnyílás és az ánuszcsatorna tükrözését jelenti, melynek során az orvos - a szintén a méhnyakszűrésben alkalmazott kolposzkópos (nagyítós) vizsgálat mintájára - a végbél nyálkahártyáját vizsgálja nagyításban, kóros elváltozások után kutatva. Az ánuszon keresztül az anális csatornába vezetnek egy vékony kis kamerát, és ezáltal lehetőség nyílik a csatorna belfelszínének megtekintésére, adott esetben a méhnyakhoz hasonlóan ecetsavas, illetve jódos festésre és a gyanús területről mintavételre, szövettani vizsgálatra is. A gyanús területekből szövettani vizsgálat céljából biopsziás mintát vesznek, melynek eredménye alapján meghatározható a probléma súlyossága és a további teendők.

A daganatos megbetegedés végleges diagnózisa csak akkor mondható ki, ha a szövettani vizsgálat eredménye is megerősíti ezt. 

Különösen igaz ez az ánusztumorok esetében, ahol számos, egymástól jelentősen eltérő sajátosságú szövettani képet mutathat a daganat, illetve a kezdődő anális daganat nehezen különböztethető meg más proktológiai kórképektől. Az ánusztumorok esetében rákmegelőző állapotnak kell tekinteni a Bowen kórt, illetve a morbus lichen perianalis kórképeket.

A végbélnyílás körüli rákok esetében is nagyon fontosak a képalkotó vizsgálatok a pontos stádium és a kezelési terv meghatározásának szempontjából. Sor kerülhet az ánuszcsatorna, illetve a lágyéki régió valamint a kismedence ultrahangos vizsgálatára, de szükség lehet ugyanezen illetve egyéb (pl. hasi, mellkasi) régiók CT- és/vagy MR-vizsgálatára is.

Az enyhe fokú hámelváltozások idővel rendeződhetnek az immunrendszer működésének köszönhetően. A magas rizikójú hámelváltozások az évek során daganattá alakulhatnak, így szükséges ezek kezelése.