A végbélnyílás körüli rák az anális csatorna laphámjából kiinduló rosszindulatú daganat. Az anális csatorna a végbél utolsó, 2-4 cm hosszú szakasza, kívülről a záróizom (az anorectalis gyűrű) határolja, a végbélnyíláson át vezet a külvilágra. Ez a típusú daganat nem ugyanaz, mint a “valódi” végbélrák, hiszen utóbbi a végbél nyálkahártyájából indul ki. A HPV csak az ánusznyílás, illetve az anális csatorna területén okoz problémát, a rectum, vagyis a végbél egész területén nem.
Az anális laphámrákok túlnyomó többségét, mintegy 91%-át a humán papillomavírus (HPV) magas kockázatú típusai okozzák.
A HPV-fertőzés az anális csatornában is az esetek túlnyomó többségében tünetmentes marad, és idővel magától elmúlhat, de az esetek egy részében kóros hámelváltozás, ún. diszplázia alakul ki. Legfőképpen azokban az esetekben lehet erre számítani, ahol a HPV 16-os vagy ritkábban 18-as típusával történik a fertőzés. Becslések szerint ez a két típus okozza anális rákok 79 %-át. Gyakori típusok továbbá a 18-as és a 33-as HPV.
Növelik az anális rák kialakulásának kockázatát például azok a szexuális szokások, melyek a HPV-fertőzésnek is nagyobb teret adnak, pl. a receptív (befogadó) anális közösülés vagy a nagy szexuális partnerszám. További rizikófaktornak számít nők esetében a méhnyak-, hüvely- vagy szeméremtest rák, illetve mindkét nem esetében az életkor (50 év felett gyakrabban fordul elő), a dohányzás, korábbi nyirokrák (limfóma), vagy leukémia, valamint az immungyengeség állapota, melyet okozhat pl. HIV-fertőzés vagy immunszuppresszív (az immunrendszer működését felfüggesztő) kezelés, mint például egy szervátültetés.
Az anális laphámrák előfordulása viszonylag ritka, azonban gyakorisága az elmúlt évtizedekben kifejezetten növekszik férfiakban és nőkben egyaránt. 2020-ban valamivel több mint 50.000 új diagnózis született világszerte, és kicsit kevesebb mint húszezren vesztették életüket a betegség miatt. Magyarországon 2022-ben 3294 anális laphámrákkal érintett beteget tartottak számon.
A végbélnyílásnál is – csakúgy, mint a méhnyak területén – beszélhetünk alacsony, illetve súlyos fokú hámelváltozásról; csak a hámra lokalizált (in situ), valamint mélybe terjedő (infiltráló) karcinómáról (daganatról). A HPV talaján kialakult hámelváltozások azért is rejtenek kiemelt veszélyt, mert egy szabad szemmel nem látható területen alakulnak ki, és tüneteket csak előrehaladott állapotban okoznak. Ebből adódóan sokszor már csak a kialakult daganatok okozta panaszokkal fordulnak orvoshoz az érintettek.
Az anális laphámrák az anális csatornában felfelé, a végbél hengerhámjára, illetve az anális csatornából kifelé, a bőrre is képes terjedni.
Ennél a betegségnél is beszélhetünk rákmegelőző állapotról, az ún. anális intraepiteliális neopláziáról (AIN). Ez lehet alacsony kockázati fokozatú, amit LSIL-nek vagy AIN I-nek nevezünk, illetve lehet magas kockázatú, amit HSIL-nek vagy AIN II-nek, AIN III-nak nevezünk. Az alacsony illetve a magas kockázatú rákmegelőző állapotok ellátása különböző. A rákmegelőző állapotban nincsenek tünetek. A rákmegelőző állapotról itt olvashatsz többet.
Az anális laphámrák 4 leggyakoribb tünete:
A fenti 4 tünet egyike sem utal önmagában vagy akár kombinációban kizárólag anális laphámrákra, hiszen a fájdalom, a vérzés és a viszketés is jelentkezhet számos más okból kifolyólag, például végbélrepedés, aranyér, allergia, gombás fertőzés, stb. miatt.
Nagyon fontos szakemberhez, ún. proktológushoz vagy végbél-sebészhez fordulni a fenti tünetek valamelyikének vagy mindegyikének jelentkezésekor.
A proktológiai vizsgálat kétségkívül némi kellemetlenséggel járhat, de ez nem szabad, hogy akadálya legyen annak, hogy szakemberhez forduljunk, hiszen az időben felfedezett daganat jól gyógyítható, ám a későbbiekben már súlyos, akár életveszélyes állapot is kialakulhat.
A szakorvosi vizsgálat lehet fizikális vizsgálattal, illetve gyanús eltérés esetén és/vagy a kórtörténeti adatok (magas rizikójú csoport) alapján lehetőség van a méhnyakszűréshez hasonlóan az ánuszcsatornából történő kenetvételre, valamint a végbélnyílás tükrözésére is (HRA - high resolution anoscopy). A magas rizikójú hámelváltozások az évek során daganattá alakulhatnak, így szükséges ezek kezelése.
Az anális laphámrák kezelése a pontos állapottól és stádiumtól függően elsősorban kemoterápia és sugárkezelés, esetleg kimetszéses műtét, illetve ezek kombinációja.
A HPV elleni védőoltás 2006-ban történt bevezetése fontos mérföldkőnek számít az anális laphámrák megelőzésében, hiszen ezt a daganatot az esetek nagy részében magas kockázatú HPV törzsek okozzák.
A HPV a végbélbe nem csak anális szexuális aktus révén kerülhet be. A nemi szervek környékéről kézzel vagy használati tárgyak közvetítésével (pl. törölköző, fehérnemű) a végbélnyílás környékére majd onnan a végbélbe kerülhet a vírus, aminek esélyét egyéb okból (pl. végbélrepedés, felszínes hámhiányok vakarózás miatt, irritáció stb.) fennálló hámsérülések jelenléte növelheti.
A receptív (befogadó) anális szexet gyakorló emberek számára, akik nem vették fel a HPV elleni védőoltást, ajánlatos rendszeresen proktológiai szűrésre járni az anális laphámrák korai felismerése és ellátása érdekében. Ez különösen fontos a HIV-fertőzöttek esetében, akik alapbetegségük miatt további fokozott kockázatnak vannak kitéve az anális laphámrák kialakulásának vonatkozásában.
Elmondható, hogy ugyanúgy, mint a férfiak panasz nélküli HPV-szűrésének, az anális csatorna rutin HPV-szűrésének sincs a mai ismereteink szerint jelentősége; hisz panaszok hiányában maga a fertőzés teendőt nem igényel, megszüntetésére pedig nincsen ismert módszer.
Dr. Lukács Edina-Tóth Icó: MályvaZseb - HPV és minden, ami még belefért (2020)
https://www.cancer.net/cancer-types/anal-cancer/statistics
https://stat.nrr.hu/nrrstat/regi/0
https://onkol.hu/nemzeti-rakregiszter/
https://malyvavirag.hu/kiadvanyok/a-fele-se-mese-hpv-vedooltas-kisokos
https://dtk.tankonyvtar.hu/bitstream/handle/123456789/7990/O_III_2_6.pdf?sequence=78&isAllowed=y
https://kardviragok.hu/vegbel-daganat.html