A hüvelyrák diagnosztikája

A hüvelyrák jelenlétére gyakran a méhnyakszűrés alkalmával derül fény, hiszen ekkor a hüvely is átvizsgálásra kerül. A boltozatban előforduló bármely eltérés a hüvelyrák kezdeti jele is lehet. A daganat kisebb számban a hüvely bemeneténél is előfordulhat.

A hüvely laphámrákjának szűrése a nőgyógyászati rákszűrés során elvégzett citológiai- és kolposzkópos vizsgálattal lehetséges. 

Mivel a hüvely laphámrákja az esetek 60%-ban méheltávolítás után alakul ki, igen fontos, hogy az ezen átesett betegek a műtét után is rendszeresen részt vegyenek nőgyógyászati szűrésen!

Kezdeti stádiumban a gondos klinikai, kolposzkópos és citológiai vizsgálat hívja fel a figyelmet a daganatos elváltozásra. Az előrehaladott, klinikai tüneteket adó esetek felismerése többnyire egyszerű, bár a kiindulási hely tisztázása ilyenkor nem mindig könnyű. A diagnózis alapja mindig a szövettani lelet. A pontos klinikai diagnózis felállításához, és a stádium meghatározásához a tumordiagnosztikában szokványos módszereket, képalkotó eljárásokat (cystoscopia, stb.) használnak. A környéki terjedést legjobban a kismedencei MR-vizsgálat tudja kimutatni. A regionális nyirokcsomó áttétek felismerésére a CT- és az MR-vizsgálat is alkalmas. Távoli áttétek vizsgálatában természetesen segítségre lehet a röntgen, UH, scintigraphia, PET-CT, stb.

Az elsődleges méhnyakrák kizárása miatt tanácsos a méhnyakból is mintát venni kórszövettani vizsgálat céljából.