Szájgarati rák

Mi a szájgarati rák?

A szájgarat (latinul: oropharynx) a garat középső része, amely közvetlenül a szájüreg mögött, annak folytatásaként helyezkedik el, az orrgarat alatt, az algarat és gége felett. A területre jellemző a nyálkahártya-borításban elhelyezkedő számos kis nyálmirigy jelenléte, valamint az egész régiót behálózó nyirokszövet, amelynek két legjelentősebb tagja a szájpad-, és nyelvgyöki mandula.

Bár a régió anatómiája, és a többi szerv közelsége miatt a daganatok előfordulásának jelentés-alapú statisztikája (pl. szájüregről a szájgaratra terjedő daganat, egyszerre több régiót érintő nagy kiterjedésű daganat) miatt a pontos előfordulás nehezen állapítható meg, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján évente körülbelül 100.000 új esetet diagnosztizálnak világszerte ebből a betegségtípusból. Magyarországon szintén nehéz pontosan meghatározni ezt a számot a fent leírt problémák miatt, de éves szinten ez a szám 1000-2000 közé tehető.

Ami kiemeli ezt a daganattípust a többi fej-nyaki rák közül, az az éves előfordulás változásának tendenciája. Míg számos daganat előfordulása (világszinten) csökkenő tendenciát mutat (pl. tüdőrák, vastagbél daganatok), addig a szájgarati daganatok előfordulása növekszik.

Kialakulását (ill. tumorbiológiáját) tekintve 2 típusa ismert a betegségnek:

• az egyiket a „klasszikus” fej-nyak rákok közé soroljuk, létrejöttében elsősorban a dohányzás és/vagy alkoholfogyasztás játszik szerepet.
• A másik típusa - amely elsősorban a mandulákat (nyelvgyök és szájpad mandula) érinti, a humán papillomavírus okozta daganat.

A fej-nyaki daganatokhoz hasonlóan a daganat terjedése helyileg a környező szövetekre terjedő (invazív), valamint gyakran képez regionális (nyaki) nyirokcsomó-áttétet, amelyeket nyaki duzzanat formájában észlelhetünk. Tumortípustól, mérettől, elhelyezkedéstől függően a távoli (szervi, pl. tüdő, csont, máj) áttét kockázata 5-15% közötti.

A nem HPV-okozta szájgarati daganat

Tumorbiológiáját tekintve hasonló a többi, „klasszikus” fej-nyaki daganathoz, kialakulása az esetek döntő többségében az alkoholfogyasztással és/vagy a dohányzással hozható összefüggésbe.

A hosszú időn keresztül tartó káros hatások (kockázati tényezők) jelenlétének eredményeként a daganat több lépcsőben alakul ki.

A tényleges daganat megjelenése előtt sok esetben már ún. daganatmegelőző állapot látható a nyálkahártyán, amelyet fehéres-vöröses foltként észlelhetünk (ezeket nevezik orvosi nyelven leukoplákiának/eritroplákiának).

Az ilyen elváltozások minden esetben mintavételt tesznek szükségessé, mert csak úgy lehet megállapítani, hogy pontosan mivel állunk szemben – daganatmegelőző állapottal, vagy már kialakult, invazív daganattal. 

A HPV-asszociált szájgarati daganat

Az elmúlt 2-3 évtizedben vált világossá, hogy a humán papillomavírus bizonyos típusai (elsősorban a HPV 16) is felelőssé tehetők egyes szájgarati daganatok kialakulásáért.

Ez az elváltozás a „klasszikus” fej-nyaki daganatokhoz képest egy fiatalabb korosztályt érint, leggyakoribb a 4.-6. évtizedben, és a férfi-nő arány magasabb, mint a dohányzás/alkoholfogyasztás okozta daganatoknál. 

Ebben az esetben tehát a fő kockázati tényező a HPV. Az is kiderült, hogy a HPV okozta szájgarati daganat kialakulására a magasabb szexuális partnerszám, azon belül is orális szexuális partnerszám is hajlamosít.

Míg a nem HPV-asszociált daganatokra jellemző a „daganatmegelőző” elváltozás jelenléte, addig a vírus által indukált daganatoknál ilyen nincs, amennyiben a vírus okozta daganatsejt mutatható ki a mandulák területén, az invazívnak (a környezetébe is behatoló) tekintendő kezdettől fogva.

A daganat kialakulására hajlamosít a szájüregben kialakult, elhúzódó humán papillomavírus fertőzés, amely az esetek egy részében spontán megszűnik, ritkább esetben hosszú évekre megmarad, jelen ismereteink szerint ezekben az esetekben alakul ki a későbbiekben a szájgaratban daganat. Míg a fertőzés a szájüreget érinti, addig a daganat kialakulásához szükséges immunológiai/mikrokörnyezeti faktorok a mandulák szöveteiben adottak, ez magyarázza, hogy a vírus indukálta daganat nem a szájüregben, hanem a szájgaratban alakul ki.

Fontos megjegyezni, hogy mára bizonyított, hogy a HPV-vakcináció alkalmazása jelentős mértékben csökkenti a szájüregi HPV-fertőzés előfordulását, így valószínűsíthetően a későbbi szájgarati daganat kialakulásának esélyét is. 

Éppen ezért kiemelt jelentőségű, hogy ne csak a lányok részesüljenek HPV-oltásban, hanem a fiúk is, hiszen ezen betegségtípus elsősorban őket érinti.

A fent említettek mellett a garatdaganatok kialakulásában szerepet játszhatnak egyéb vírusfertőzések is, mégpedig az Epstein-Barr vírus és a humán immundeficiencia vírus (HIV) is. Szintén kockázatot jelenthetnek bizonyos foglalkozáshoz és táplálkozáshoz kötött tényezők, és genetikai hajlamosító tényezők is.

Tünetek, kivizsgálás

A betegség tünetei nem mondhatók igazán specifikusnak, ezért nagyon fontos, hogy amennyiben bármely tünet három hétnél tovább fennáll, szakorvoshoz kell fordulni! Ilyen tünet lehet például nehezített nyelés, elhúzódó torokfájdalom, nyaki duzzanat (gyakran első tünetként észlelhető), vérzés/vérköpés, bűzös lehelet, fogyás, gyengeség, fülfájdalom, szájnyitási nehezítettség/szájzár illetve légzési nehezítettség/fulladás. 

A szakorvos a vizsgálat során átnézi a szájüreget, a szájgaratot, a gége területét, és a nyakat is áttapintja. Sor kerülhet endoszkópos vizsgálatra is, mely pontosabb képet ad a régióról. Amennyiben az orvos daganat jelenlétére gyanakszik, mintavételt fog javasolni, amely történhet helyi érzéstelenítésben, valamint altatásos vizsgálat keretében is.

Az igazolt szájgarati daganatot műtéttel, sugárterápiával vagy kemoterápiával/immunterápiával/célzott terápiával, illetve ezek kombinációjával kezelhetik.

A szájgarati- és az egyéb fej-nyaki daganatok diagnosztizálásáról, kezelési lehetőségeiről, az utánkövetés és a rehabilitáció lépéseiről bővebben a Magyar Fej-Nyaki Onkológiai Társaság és a Mályvavirág Alapítvány digitális betegútkísérő oldalán olvashatsz:

Fej-nyaki daganatok - digitális betegútkísérő