A szájgarati rák diagnosztikája

A szájgarati rák diagnosztikája

 

Tünetek esetén először a háziorvoshoz vagy fül-orr-gégészeti szakrendelőbe kell fordulni. A diagnózis felállításához a következő vizsgálati típusokra kerülhet sor:

  1. Fizikális vizsgálat
  2. Endoszkópia
  3. Mintavétel (altatásban)
  4. Légzés-nyelés-fájdalom vizsgálata és megoldása
  5. Képalkotó vizsgálatok

A fül-orr-gégészeti rendelőben fizikális vizsgálat során átnézésre kerül a szájüreg/szájgarat, gége, algarat, ill. a nyakat áttapintja a vizsgáló orvos. Szerencsésebb, ha a vizsgálat endoszkóppal történik, így lehetőség nyílik a kép/videó rögzítésére.

Amennyiben daganatra gyanús elváltozás igazolódik, úgy az orvos mintavételt fog javasolni, amely történhet helyi érzéstelenítésben, valamint altatásos vizsgálat keretében is. Ha a vizsgálat során nyaki duzzanat észlelhető, abból ún. ultrahang-vezérelt vékonytű-aspirációs citológiai vizsgálat javasolható, amelynek során egy – a vérvételnél alkalmazotthoz hasonló nagyságú – tűvel vesznek mintát (sejteket) az elváltozásból, amelyet egy speciálisan erre képzett patológus, egy citológus vizsgál meg mikroszkóp alatt, és dönti el, hogy az elváltozás nagy valószínűséggel daganatos (áttéti) folyamat-e vagy sem.

A kivizsgálás részét képezi a fej-nyak régióról készített CT és/vagy MRI vizsgálat, amelyet – kevés kivételtől eltekintve – kontrasztanyag alkalmazásával végeznek el a radiológus orvosok. Ezzel a vizsgálattal megállapítható az elsődleges (primer) daganat mérete, kiterjedése, környező szervekre való terjedése, ill. segítséget nyújt a műtéti eltávolíthatóság megállapításában. Szintén információval szolgál a nyaki áttétek jelenlétének megállapításában, azok számának, elhelyezkedésének, méretének meghatározásában.

Tapintható nyaki duzzanat esetén az ultrahang az elsőként használatos képalkotó módszer, mellyel célzott biopszia (mintavétel) is végezhető. Azonban ultrahanggal nem ítélhetők meg a mélyebben elhelyezkedő, kóros elváltozások, egyes, adott esetben rejtett nyirokcsomók, a garat és a gége tumorai.

A nyelési funkció megítélésére röntgenvizsgálatot alkalmaznak, melynek során kontrasztanyaggal történik a vizsgálat. A garat és a szájüreg daganatainál elsődlegesen MRI javasolt. Ha nem végezhető el az MRI (pl. beültetett, nem MR-kompatibilis fém miatt  vagy azért, mert a beteg klausztrofóbiája miatt nem tud 30-40 percig az MR készülékben feküdni)), akkor kontrasztanyagos CT-vizsgálatot kell végezni.

 

Szükséges továbbá a távoli áttét, ill. esetleges második primer daganat (pl. elsődleges tüdőrák – amely nem ritka dohányzó embereknél) kizárása, erre PET-CT, mellkas-has CT, ritkábban röntgen és ultrahang használatos.

A nyaki nyirokcsomó-státusz felmérése nagyon fontos a terápia menetének meghatározása szempontjából. Ezt - CT-, MRI- vagy PET-CT vizsgálattal történik (ld. fent.)

 

Szájgarati rák esetén ajánljuk felkeresni a Magyar Fej-Nyaki Onkológiai Társaság és a Mályvavirág Alapítvány digitális betegútkísérő oldalát:

Fej-nyaki betegútkísérő - szájgarati rák

 

Kapcsolódó tartalmak