Méhnyakrák

Mi a méhnyakrák?

A méhnyak és a hüvely külső részét ún. laphám borítja, feljebb haladva (a nyakcsatornába) a mirigyhám található, melyet hengerhámként is említenek. A két hám találkozásánál van az ún. transzformációs (átmeneti) zóna, ahol a két hám folyamatos „harcban” van egymással, hogy melyiknek hol legyen a határa. Éppen ezért ez egy érzékenyebb terület. A humán papillomavírus legkedveltebb közege a transzformációs zóna, ahol hosszú időn keresztül megtelepedve méhnyakrákot okozhat.

A méhnyakrák „egyediségét” nemcsak a vírus által generált kialakulása adja, hanem az is, hogy megelőzi egy ún. rákmegelőző állapot. 

A HPV-fertőzésnek hosszan kell megmaradnia (ez lehet 6, 8, 10, de akár 20 év is) a méhnyakon ahhoz, hogy méhnyakrák alakuljon ki belőle.

Nem minden HPV-fertőzésből lesz méhnyakrák, gyakorlatilag ez a „véletlen műve”, de vannak hajlamosító tényezők is, mint pl. a dohányzás.

A fertőzés hatására a méhnyak sejtjeiben abnormális sejtek képződnek, és az immunrendszer nem tudja „leküzdeni” a vírust a szervezetben, vagy éppen nem ismeri fel azt.

A méhnyakrák, mint invazív rák diagnózisa esetében a rákmegelőző állapot tovább súlyosbodik, a folyamat áttöri az ún. bazális membránt (ez a hámot és az alatta levő szöveteket elválasztó hártya), és a mélybe terjed (vagyis invazívvá válik). A folyamat először a méhnyakra lokalizálódik, majd előrehaladva a környező szöveteket is érinti, a nyirokcsomókba terjed, majd a legkésőbbi stádiumban távoli szervekbe is áttétet adhat.

A hámok fertőzöttsége tekintetében a következő méhnyakrák-típusokat különböztetjük meg:

• laphámrák: a betegséggel érintett esetek kétharmadában,

• mirigyhámrák: kb. 15%-ban,

• egyéb, ritka típusok (pl. neuroendokrin tumorok), kevert tumorok.

Sajnos a mirigyhámrák diagnózisának felállítása nehezebb a hám elhelyezkedése miatt, és talán nagyobb az esély a kiújulására is, mint a laphámráknál.

A méhnyakrák legfontosabb jellemzői

• vírus okozza, mégpedig a HPV,

• oltással jó eséllyel megelőzhető,

• szűrésekkel időben felfedezhető (az ún. rákmegelőző állapot),

• korai stádiumban jól gyógyítható betegség.

Ma már számos eszköz áll rendelkezésre, hogy időben észrevegyék, diagnosztizálják és gyógyítsák.

A méhnyakrák kockázati tényezői:

• vírusfertőzés (HPV),

• korai életkorban elkezdett szexuális élet,

• sok partner,

• dohányzás – megkétszerezheti a kóros sejtelváltozás kialakulását,

• fogamzásgátló szedése,

• immunszuppresszált állapotok: szervtranszplantáció, autoimmun betegségek, HIV-fertőzés,

• foglalkozási kockázati tényezők.

A méhnyakrák tünetei

• rendellenes hüvelyi vérzés, pecsételő vérzés,
• rendellenes hüvelyi folyás,
• alhasi fájdalom,
• elnehezült hüvelyi érzés,
• a daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés, nehezített széklet- és vizeletürítés.

A méhnyakrák előfordulása a világban

A méhnyakrák a nők körében a negyedik leggyakoribb ráktípus a világon, míg az összes ráktípus között a nyolcadik. A világon megközelítőleg 570.000 új esetet diagnosztizálnak évente, és kb. 300.000 nőt veszítünk el a betegség miatt. A méhnyakrák előfordulása Dél-Amerikában, Afrikában, Indiában és Délkelet-Ázsiában a leggyakoribb. Tíz beteg nőből nyolcat elveszítünk ezeken a kontinenseken. Legkisebb az előfordulása Észak-Amerikában, Európában és Ausztráliában.

Ez utóbbi kontinensen vezették be elsőként (2007-ben) a HPV elleni védőoltást a lányoknak, később a fiúknak is; és Ausztrália lesz az első, ahol rövidesen tényleges eredményeket tudnak majd felmutatni a HPV-fertőzés megállításában, a méhnyakrákos és egyéb HPV okozta rákos esetek számának drasztikus csökkentésében.

Míg Ausztráliában a védőoltásban részesülők száma kiemelkedő, Finnországban a szűréseken való részvétel olyan magas, hogy ennek köszönhetően ez az egyik ország, ahol a legalacsonyabb a méhnyakrák előfordulása – mindössze kb. 160 eset/év – és a betegség miatti halálozás (kb. 55 nőt veszítenek el méhnyakrák miatt évente). Ezek a tények is mutatják, mennyire fontos az, hogy védőoltás és szűrések (citológiai kenetvétel, HPV-teszt) is rendelkezésünkre állnak a méhnyakrák megelőzésben, és a kettő együtt adja a legnagyobb biztonságot!

Magyarországon megközelítőleg 1.100 nő betegszik meg évente (ez az incidencia, azaz az előfordulás), és 400-an halnak meg méhnyakrákban (ez a mortalitás). Talán elsőre azt gondoljuk, nem magas ez a szám; de, ha kicsit jobban belegondolunk, ez azt jelenti, hogy 

minden nap elveszítünk legalább egy nőt, édesanyát, feleséget – és úgy, hogy mindez megelőzhető lenne, hiszen ma már nem szabadna meghalnia senkinek méhnyakrákban!

A méhnyakrák diagnosztizálásáról itt, a kezelési lehetőségekről és a teljes betegútról a Mályvavirág Alapítvány digitális betegútkísérő oldalán teljeskörűen tájékozódhatsz:

Mályvabetegút - digitális betegútkísérő