Szeméremtestrák

Mi a szeméremtestrák?

A szeméremtest (vulva) a külső női nemi szervek együttese, vagyis a szeméremajkak, a csikló, a hüvely és a húgycső nyílása körüli terület együtt, valamint ide tartozónak tekintjük a Bartholin mirigyet is. Laphám, hengerhám, átmeneti hám együtteséből épül fel. A testbőrfelszín 1%-át teszi ki. A bőrelváltozások minden fajtája előfordulhat rajta, a benignus (jóindulatú) és a malignus (rosszindulatú) elváltozásokat is ideértve.

A szeméremtestrák az egyik legritkább nőgyógyászati eredetű tumor (mindössze az 5%-át teszi ki az összes nőgyógyászati daganatnak), 

gyakoriságát tekintve a női nemi szervi rosszindulatú daganatok között a negyedik. A betegség legtöbbször (az esetek 50%-ában) a nagyajkakból indul ki, jellemzően idősebb korban, hiszen ez a típusú invazív rák 60 éves kor felett a leggyakoribb (az esetek 65%-a). Az utóbbi évek tendenciája azonban azt mutatja, hogy sajnos fiatalabb életkorban is megjelenik, így akár 30-40 éves korban is előfordulhat már. A rosszindulatú daganat általában rákmegelőző állapoton keresztül, fokozatosan alakul ki.

A szeméremtestdaganatok típusai:

•  laphám eredetű daganat (az esetek több mint 90%-ában), 
•  mirigy-, vagy festékes anyajegy eredetű daganat (melanoma).

A szeméremtestrák előfordulása növekvő tendenciát mutat. Magyarországon évente mintegy 250 új esettel számolhatunk.

Kockázati tényezők

• Humán papillomavírus fertőzés - A HPV 16-os, 18-as, 31-es, 33-as típusa gyakran kimutatható a fiatal, invazív vulvarákos betegekben. Az 55 év alatti páciensek mintegy 75%-ában mutatható ki a HPV, leggyakrabban a 16-os típus;
• életkor;
• késői menarche (legelső menstruáció időpontja);
• korai menopausa (havi vérzés elmaradása, klimax);
• ha valaki nem szült;
• hátrányos szociális körülmények;
• nem megfelelő higiénia;
• korábban előfordult nemi betegségek;
• az anyagcsere betegségek - ezeknek a hajlamosító szerepét igazolja, hogy a szeméremtestrákos betegek 25%-ában diabetes mellitus (cukorbetegség), obesitas (elhízás), hypertonia (magas vérnyomás) is előfordul.

Mivel a szeméremtestrákok kb. 70%-át a humán papillomavírus (HPV) okozza, ezért ezeket a daganatokat is meg tudjuk előzni HPV elleni védőoltással. 

A vakcina - hasonlóan a többi, vírus okozta daganatos betegséghez - a szeméremtestrák ellen magas fokú, mintegy 90%-os védelmet nyújt.

Tünetek

A korai tünetek nem specifikusak, nagyon sok gyulladás, vagy hormonhiányból adódó betegség is okozhat hasonló tüneteket. 

A leggyakoribb korai tünet a régóta fennálló, szűnni nem akaró viszketés. 

Ha a szeméremtesten, a nagyajkakon, a kisajkakon, a szeméremdombon, a hüvely bemenetének környékén az alábbi tüneteket észleled: 

• bőrkinövés,
• váladékozó, növekvő, vérző fekély,
• szeméremtesti viszketés,
• bőrsorvadás,
• ödéma,
• fehéres bőrelszíneződés,
• bőr megvastagodása,
• csomó, szemölcs, dudor,
• nem gyógyuló seb,
• esetleg nehezített vizeletürítést tapasztalsz,

akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni. Amennyiben a szakorvos nem elérhető, a háziorvos is tud tanácsot adni.

A szeméremtestrák  diagnosztizálásáról, a kezelési lehetőségekről a Mályvavirág Alapítvány digitális betegútkísérő oldalán teljeskörűen tájékozódhatsz:

Mályvabetegút - digitális betegútkísérő